Magyarország energiagazdálkodási irányelvei a hatályos EU szabályozások mentén haladnak, melyek amellett, hogy vázat adnak a törekvéseknek, fontos előremozdító erőként is funkcionálnak. Az energia felhasználás és a megújuló energiaforrások kihasználására törekvő fejlesztésekért a 2000-ben alapított, állami alapokon nyugvó non profit szervezet, a Nemzeti Energia Központ felel.
Az elmúlt évtizedek során Magyarország nagy utat tett meg a környezeti körülmények javításában, melyet misem bizonyít jobban, mint a levegő minőségének kimagasló javulása, és a 2010-re célul kitűzött, az elektromosság megújuló forrásokból való előállításának jóval határidő előtti elérése. További CEE országokhoz viszonyítva, Magyarország környezeti szempontokból kritikus területei sokkal kevésbé koncentráltak, és csak néhány csomópont hozható fel példaként.
A megújuló energiákkal foglalkozó szektor Magyarországon még mindig fejletlennek mondható. A napenergia kihasználására irányuló megmozdulások száma minimálisra tehető, és a szélenergia hasznosítását szolgáló berendezések száma is korlátozott. Ellenben köszönhetően a napenergia hasznosításához kedvező környezeti feltételeknek, valamint a szélerőművek telepítésével járó számos kedvezménynek, egyre több kis kezdeményezés indult el, s ha a fejlődés jelenlegi szintje fenntarthatónak bizonyul, Magyarország jövője ezen a téren ígéretesnek mondható.
Az ország vezetése kedvező hitelformák bevezetésével próbálja ösztönözni a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló befektetések számának növekedését, a bevezetési költségek azonban még mindig túl magasak a váltáshoz egy átlag honpolgár számára, míg külföldi befektetések is csak időről időre kerülnek napirendre. Összességében nézve, az igazán csábító befektetési lehetőségek hiányában, valamint a magyar politikai elit elszántsága és hajlandósága nélkül Magyarország továbbra is csak sereghajtó lehet Európa vezető országaihoz viszonyítva.
.
